k ö n y v j e l z ő k
1. Bevezetés

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
Nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
Kis ország, messze ringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
S remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
Egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
Tudom, hogy merre mennek, kik mennek az úton,
S tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
(Radnóti Miklós: Nem tudhatom)

Somogygeszti a Dél-dunántúli régióban, a kaposvári kistérségben Kaposvártól 24 kilométerre északra helyezkedik el. A 67-es számú főútról Mernyében letérve közelíthető meg egy 3 kilométeres bekötőúton; zsáktelepülés. Alsóbogáttól mintegy 3 kilométerre ér véget a szilárd út, amely összeköttetést teremthetne a Kaposvár-Fonyód útvonallal. A legközelebbi vasútállomás 5 kilométerre van, Mernyén. A területének fekvése és zsák jellege következtében a község fejlődése lassú ütemű.
Mindenkinek fontos lenne, hogy megismerje azt a települést, falut - ahol felnőtt és él. A jelenlegi társadalom szerkezetének bemutatásához elengedhetetlen a régebbi korokban lezajlott változásokat bemutatni, mert a jelenlegi társadalomstruktúra kialakulását a múltbéli események alakították ilyenné.
Témaválasztásomat befolyásolta, hogy Somogygesztiben nőttem fel és jelenleg is itt élek a szüleimmel, és a nagyszüleim is itt éltek. Ide jártam óvodába és az általános iskola alsó tagozatát is itt végeztem. Ismerem a falu lakóit és a jelenlegi helyzetét is, de a múltjáról eddig szinte semmit sem tudtam. Ezért választottam Somogygeszti társadalomtörténetét diplomadolgozatom témájául.


2. Az alkalmazott módszerek és források

A kutatásaim során primer és szekunder adatgyűjtést is végeztem. Interjút készítettem a község lakóival és az egykori termelőszövetkezet elnökével. Azért választottam a primer adatgyűjtést, mert így tudom bemutatni a legjobban a község jelenlegi és múltbéli helyzetét.
A szekunder adatgyűjtés során a témához kapcsolódó adatok összegyűjtésével, rendszerezésével, értelmezésével és feldolgozásával foglalkoztam.
A tanulmány elkészítésénél nagy előnyt jelentett, hogy Somogygesztiben élek a szüleimmel. További segítséget jelentett, hogy a szakmai gyakorlatomat a Somogygeszti Önkormányzatnál töltöttem, ezáltal az információszerzés leegyszerűsödött.


3. A téma szakirodalmának áttekintése

3.1. A falu helységnevének eredete


(1302; Gezte). A régi magyar nyelvben a gyümölcs fás héját nevezték gesztnek. Valószínű, hogy ebből származik a helynév -i képző segítségével. Van olyan vélemény is, hogy a gesztenye köznévből származott elvonással. Az előtag megkülönböztető szerepű és a megyebeliségre utal, s a pontosabb lokalizálás kedvéért kapta a község már a XX. században. Addig ugyanis csak Geszti volt. Pecsétje 1788-ból ismeretes. (Várkonyi I. 1984)

3.2. A község birtokosai és címere

1400 ........... Örsi család
1411 ........... Osztopáni család
1481 ........... Szenterzsébeti Froster György, Váradi Mihály és Csápi Ilona
1488 ........... Nagylucsai Ferenc és Szenterzsébeti Froster Anna
1504 ........... Perneszi Imre és Zsigmond birtokrészesek
1536 ........... Perneszi Imre, Egyed és István özvegye
1695 ........... Babócsay Ferencné
1703 ........... Perneszi család
1720 ........... Babócsay Ferenc özvegye
1776 ........... Több család is birtokolta
1835 ........... Thevely család
1856 ........... Tallián és Botka családok
1900 ........... a Jankovich-Bésán család birtokolta, de Halmos Imrének is voltak itt birtokrészei.
(Hajdú L-né - Takács É. 1984)

A falunak van címere, amely a Jankovich-Bésán család címerének egyes alkotóelemeit tartalmazza.



3.3. Somogygeszti hagyományai és szokásai

Egykorú feljegyzések szerint a gesztiek úgy, mint a polányiak minden ájtatosságuk mellett babonás népek lévén, szokásaik sokban érdekesek voltak. Semmiféle más nemzettel össze nem elegyedtek; a fehér cselédek a maguk fajabeli férfiakkal sem, kivévén a tánczban, de ott is, mihelyst a tánczot végezték, a leány a leányok, az asszony az asszonyok közé futott.
Ruházkodása a férfinak télen is csak ing, gatya, tarisznya; nyakravalót nem viseltek. Az asszonyok vásár- és ünnepnapokon a lábbeliüket - a legnagyobb hóban és sárban is - a kezükben hordozták egész a templom ajtajáig és ott, miután a lábukat előbb megtörülték, csak akkor húzták fel a csizmát, mielőtt a templomba léptek. Viseletük a fehér cselédeknek a maguk fonása volt; szépen szövött fehérből megfodrozva. Ritkaság volt, azt mondják, még ezelőtt 20 eszendővel, festett vászon keszkenyőt is látni. Bezzeg mostanság! Selyem az élet, még ha sokszor kócz is a jövedelem.
A lakodalmat, a jobb módúak, szombat estétől a másik szerdáig, csütörtökig tartották. Aki csak rokon-atyafi volt, az mind ott volt s mindannyi kosárszámra vitte az ajándékot. Ez a szokás még most is megvan, mert ez hát - úgy tartják - jó szokás, mit kár volna abbahagyni. A hol férjhez menő lány volt, ott az ablakokat különféle figurákkal pirosra festették, a mi arra való utalás volt, hogy midőn egy vidéki falubeli legény feleséget jött keresni a faluba, nem kellett neki kérdezősködéssel az időt vesztegetnie, hanem csak bátran bement a legény a pirosra festett ablakos házba s megkérdezte, melyik az eladó leány? Akkor a legény meg a kísérete megfogták a leányt, kivezették az udvarra, s jobbra-balra megpörgették. Ha tetszett a leány, megkötötték az egyezséget; nem tetszett, ott hagyták s minden szó nélkül mentek tovább keresni másikat.
Ez a leányválasztás Karácsony éjjelén kezdődött s aprószentek éjjeléig tartott, az míg a szalma a szobában tartani szokott, mert Karácsony ünnepeiben nem ágyban, hanem a földön, szalmán feküdtek, annak emlékéül, hogy Krisztus Urunk is szalmán született s feküdt Karácsony éjjelén. Ebből a régi szép szokásból ma már csak annyi van meg, hogy egy kis csomó szénát tesznek Karácsony este az asztal alá. A falu újjá épült s a régi házakkal a sok régies szokás is eltűnt.
(Tomka Géza 1905.)

3.4. Egyház- és iskolatörténet

Az 1905-ben közölt adatok alapján Gesztiben már a XIV. század elején volt plébánia, s a somogyi főesperességhez tartozott. A törökjárás idején a templom megrongálódott. Bíró Márton püspök naplója említi, hogy a templom 1700-ban restaurálódott, azonban ismeretlen okok miatt megsemmisült. A mostani egészen más helyen épült 1773-ban, Botka János építtette barokk stílusban. Védőszentje Keresztelő Szent János. (Tomka G. 1905.)


A somogygeszti plébánián található dokumentum szerint már 1794-ben működött római katolikus iskola a községben. Ebben az évben épült az egyetlen helyiségből álló iskola, amely a mester lakását is jelentette. Ebben folyt a tanítás 1813-ig. Ebből az időből két mester neve ismeretes az 1770. és 1773. évi megyei összeírásból: Mihalovics József és Kétszeri József.
Az 1858. évi iskolabevallás szerint 72 tanköteles élt a faluban, tanítójuk Tóth József volt, aki a kántori teendőket is ellátta. A helyi járandóságot 12 hold föld, 3 akó bor, 15 mérő búza, 15mérő rozs, 2 hold rét és kenderföld, valamint stóla jelentette. Az iskolaház építés alatt állt, ebben 1900-ig működött az iskola. Innen költözött a Szabadság u. 39. sz. alá, amely jelenleg bölcsőde.
1953-ban a Jankovich kastélyban nyert elhelyezést, az államosítást követően a mernyei iskola fiókiskolájaként működött 1953-ig, majd 1979-ig a felső tagozat be-körzetesítéséig önálló iskola volt. (Varga Gy. 1777-1987.)

4. Vizsgálatok, eredmények és értékelésük

Dolgozatomban arra keresem a választ, hogyan alakult Somogygeszti társadalomtörténete a 19-21. században. Elemezni fogom, hogyan tagolódott át a helyi társadalom; milyen társadalmi csoportok jöttek létre; mily módon vészelték át a történelmi és gazdasági változásokat.
A tanulmányban a vizsgálatot két szakaszra osztottam. Egyrészt vizsgáltam, hogy a régmúlt változásai milyen hatást gyakoroltak az egyénre és a társadalomra. Az elemzés másik fele közvetlenül a jelenkorra irányul.

4.1. Gesztiben kialakuló fő társadalmi rétegek

Magyarországon a feudális tulajdon alapja a földtulajdon volt. A földtulajdon birtoklása, illetve a birtoklás hiánya éles választóvonalat jelentett a társadalmi csoportok kialakulásának szempontjából. A társadalom szerkezete nemesekre és jobbágyokra különült. (Kovács T. 2006)
Ez a folyamat Geszti társadalomszerkezetében is megfigyelhető. A földesurak voltak a község birtokosai, ők álltak a helyi társadalom élén. A társadalmi hierarchiában alattuk foglaltak helyet a zsellérek és a jobbágyok.
A jobbágyok elsősorban mezőgazdaságból éltek, önálló háztartással rendelkeztek és gazdálkodhattak jobbágytelkeiken. Az egész telek nagysága minden vidéken eltérő volt, egy-egy család megélhetését és önálló gazdálkodását eredményezte. A földhasználat fejében kötelezettségeik voltak a földesúrral szemben.
A zsellérek csak a háztulajdonuk révén tartoztak a faluhoz, nem volt saját telekrészük.
Az összeírt jobbágyok és zsellérek a Perneszi család birtokain voltak. Lakóhelyük a birtokosok által kijelölt helyen volt. Egy háztartásban több család lelt otthonra. Mindenkinek más-más feladatot kellett ellátnia a szolgálat alatt. A földeken, mezőkön, a lovardánál stb. dolgoztak a földbirtokos földjein és gazdaságában. A nők a konyhában és a ház körüli munkákban vettek részt. Az ellátmányozásuk típusa nem mindig volt azonos. 1848-ban történt Magyarországon a jobbágyfelszabadítás. A jobbágytelek birtokba vételével és a jobbágyterhek megszűnésével kialakultak a szabad földtulajdonnal rendelkező parasztok. Az egykori nemesi és jobbágyi földek közötti különbségek is megszűntek, azokat polgári tulajdonnak ismerték el. Azonban a szabadparaszti tulajdonba csak azok a földek kerülhettek, amelyek az Urbáriumban a jobbágyok nevén szerepeltek. (Kovács T. 2006.)
Az 1848-as forradalom Gesztiben 24 jobbágyháztartást, 4 zsellérháztartást és 9 házatlan zsellér háztartást szabadított fel.
A jobbágyfelszabadítással a társadalmi rétegek ismét átalakultak. A telkes jobbágyok és a földdel, házzal rendelkező zsellérek szabad parasztok lettek. A földnélküli házas és házatlan zsellér szabad bérmunkás: cseléd, napszámos és summás lett. Ekkor a községhez tartó Alsó és Felsőberecska illetve Jóska-major területein még laktak. Ezeken a területeken éltek a mezőgazdasági bérmunkások. A faluban az agrárbérmunkások közül a cselédség volt többségben. Elsősorban a Jankovich-Bésán család birtokain dolgoztak. Bérüket terményben állapították meg. A cselédek bérezése az ágazatok szerinti beosztástól függött.
A szőlészetben, gyümölcsösökben dolgozó cselédek magasabb, a gabonatermelésben és állattartásban dolgozó egyszerű gyalogcselédek alacsonyabb bért kaptak. A cselédek az uradalomtól kaptak tűzifát, komenciót (ami kenyér- és takarmánygabonából állt), használatra egy darab szegődményföldet (fél-egy kat. hold), zöldség és takarmánytermesztésre használtak. (Kovács T. 2006.)
Az akkori társadalom rétegződését a ma fennmaradt házak is tükrözik. A faluban a régi házak nem tűntek el teljesen. Sok olyan házzal találkozunk, melyet felújítottak, de régies jellegük megmaradt. Akadnak olyan házak is, melyeket elhanyagoltak. A cselédeknek a mai Dózsa György utcában voltak a házaik. A Dózsa György utca a Jankovich-Bésán család kastélyával kezdődött, ezt az utcát cselédsornak szokták nevezni.
A cselédek nagy része a földesúr által épített cselédházakban lakott. Ezek a házak hosszúak voltak, továbbá közös jellemzőjük, hogy általában egy épületben több család is élt. A lakóház többnyire két szobából és egy konyhából állt, melyet a családok közösen használtak. A konyhából nyílt a közös bejárat és a családok egy-egy szobája. (Kovács T. 2006.)


4.2. Mezőgazdaság

4.2.1. Geszti birtokszerkezete


A község területének nagysága 1925-ben 3770 katasztrális hold volt. Művelési ágak szerint 2561 katasztrális hold szántó, 271 katasztrális hold rét, 50 katasztrális hold szőlő, 258 katasztrális hold legelő, 431 katasztrális hold erdő és 165 katasztrális hold terméketlen területre oszlott. A falu belterületéhez tartozó Alsó- és Felsőberecska illetve Jóska-major lakott terület volt és földjeit művelték.
Az 1935. évi birtokösszeírás módosítja a fent közölt adatokat. Az összeírás pontosan megmutatja, hogy mekkora terület tartozott Gesztihez és a terület tagolódott. A már kialakult társadalmi csoportok változását eredményezte. Geszti és Magyarország birtokstruktúrájának összevetése sok hasonlóságot mutat. A társadalmi rétegek különbözőségét a földterületek nagysága határozta meg továbbra is.

Gazdaságok száma Gesztiben 1935-ben


Gazdaságok száma Magyarországon (ezer) 1935-ben

(Forrás: Magyarország földbirtokviszonyai 1935-ben)

Magyarország és Geszti birtokszerkezetét és földhasználatait összehasonlítva látszik, hogy Gesztiben az országos átlagnál nagyobb az 1000 hold feletti nagybirtok és az 1-5 hold közötti szegényparasztok súlya. Viszont a földnélküliek, a mai értelemben vett szegénységben élők aránya az országos átlag alatt volt. Mindez azt jelenti, hogy Geszti a múltban nem volt szegény falu.

Földhasználat Gesztiben (%)

Földhasználat Magyarországon (%)

(Forrás: Magyarország földbirtokviszonyai 1935-ben)

Földhasználat szempontjából a terület legnagyobb, közel 40%-a (1000 hold feletti) birtok a Jankovich-Bésán családé volt. Kiemelkedően magas értéket mutat az 1-5 kat. hold birtok közötti földterület. Az adatok jól szemléltetik a község területén lévő földek eloszlását. A területek arányosan oszlottak meg a földesúr és a parasztgazdák között. A Jankovich-Bésán család elsősorban mezőgazdasági termeléssel és állattenyésztéssel foglakozott.
A második világháború nagy hatással volt a helyi társadalom átalakulására. Az 1945-ös földreform megszüntette a földesúri nagybirtokrendszert, és csökkentette a földnélküli agrárbérmunkások arányát illetve a szegényparasztok számát is. A földosztás folyamán a nincstelen, szegény parasztok is földhöz jutottak. Somogygesztiben a földreform során 185 kat. hold mezőgazdasági területet és 4 kat. hold házhelyet osztottak ki.

Nagyapám birtoklevele (az 1945-ös földosztás során)



4.2.2. Növénytermesztés és az állattenyésztés formái

A falu lakossága a község kedvező természeti erőforrásainak felismerésével és felhasználásával alakította ki a megfelelő gazdálkodási formát. A legnagyobb értéket a föld jelentette továbbra is. Földben mérték a társadalmi jólétet. A gazdagabb társadalmi csoportokba azok sorolhatók, akik jelentősebb földterülettel rendelkeztek. A kialakult rétegek között itt is megvoltak a társadalmi különbségek.
Somogygeszti éghajlatát tekintve mérsékelten meleg és mérsékelten csapadékos táj. Egyik jellegzetes típusa a barnaföld. A dombtetők és a völgyek közepes minőségű szántóföldjein a legfontosabb haszonnövény a búza, az árpa, a kukorica és a napraforgó. A falu környezeti feltételei kedvezőek a szőlőtermesztésnek. A lakosság a földosztás után kerti növények termesztésével csak saját szükségleteik kielégítése céljából foglalkoztak. A falu lakosai az ingatlanukhoz tartozó kertben termelte ezeket a növényeket. Az itt termelt növények értékesítésével csak kevés ember foglalkozott, ők a kaposvári piacon értékesítették a kertben termett zöldségeiket.
Az állattenyésztés a parasztgazdák számára egyaránt fontos volt. 1945 után a társadalomban egy új mentalitás alakult ki. Ebben az időszakban már nemcsak a föld jelentette a vagyont. A vagyon értékmérő tulajdonsága kiteljesült az állattartásra is. A gazdák lovakat, szarvasmarhát, sertést és juhot tartottak. A gazda a földjeivel és az állataival együtt minősült gazdagnak. Ebben az időszakban fontos volt, hogy ezek az értékek, melyek vagyonnak minősültek egyszerre álljanak a rendelkezésükre. A gazdasági állatokat nem csak saját szükségleteik kielégítésére tartották, hanem ezeket értékesítették is. A gazdasági állatokat a közös legelőre hajtatták. A legelőre járó állatok őrzésére alkalmazottat szerződtettek (juhászok, kanászok). A gazdasági állatokon kívül baromfit, kacsát, libát és pulykát is tartottak. Ezeket az állatokat saját szükségleteik kielégítése céljából tartották, esetleg a tojást értékesítették piacon.
A falu életében fontos szerepet kaptak a lovak. A falubeliek lovas igavonóerő segítségével művelték földjeiket, és a szállítási munkákat is velük végezték. A lovas fogat használata volt a legelterjedtebb. A lovas fogatoknak több funkciójuk volt, a lovas kocsit át lehetett alakítani különböző gabonafélék, szálastakarmányok és farönk szállítására.


4.2.3. Termelő Szövetkezet

Somogygesztiben az első Termelő Szövetkezet 1951-ben alakult, Március 15. Termelőszövetkezet néven. 1970-ben körzetesítették Mernyei központtal, amely az Új Barázda Termelő Szövetkezet nevet kapta. A falu lakosságának nagy része hagyományos mezőgazdaságból élt. A TSZ növénytermesztéssel, állattenyésztéssel foglakozott. A szövetkezetben 160 főt foglalkoztattak.
Somogygeszti földrajzi fekvése lehetővé tette a legfontosabb haszonnövények: a búza, a kukorica, árpa, napraforgó, cukorrépa termesztését. A TSZ a gabonanövényeken kívül zöldségtermesztéssel is foglalkozott. A termelőszövetkezet az állattenyésztésen belül ló, baromfi és tejhasznosítású szarvasmarha tenyésztésével foglalkozott. A lovakat a TSZ elsősorban munkavégzés céljából tartotta. A legfontosabb munkákat a lovakkal végeztették. Lovas igavonóerőt alkalmaztak a földek művelésére és a szállításra is. A szövetkezeten kívül is fontos szerepet kaptak a lovak a mindennapi életében. A gépesítést követően a szerepük csökkent, csak néhányan alkalmazták munkavégzés céljára.
A kertészeti termesztés fűthető üvegházakban, melegágyakban és fólia sátrakban folyt. A legfontosabb termelt zöldségnövények a paradicsom, a paprika, a káposzta, és az uborka. A két üvegházban palántanevelés folyt. A palántákat később szabadföldbe ültették. Az itt megtermelt zöldségek egy részét értékesítették, a másik részét pedig nyersanyagként felhasználták a községben működő savanyító üzemben. A savanyító üzemben előállított termékek (befőtt, pálinka) további értékesítésre kerültek. A TSZ a kaposvári piacon értékesítette az előállított termékeit illetve a zöldségeit. A kertészkertben 30 női és 5 férfi alkalmazottat foglalkoztattak.
Az állattenyésztést elsősorban a község területéhez tartozó Matild-majorban folytatták. A major területét berendezték a baromfi, sertés és a marhatenyésztés céljára.
Az Új Barázda Termelő Szövetkezet 1974-ben felbomlott. Megszűnésével egyaránt felszámolták a baromfi és sertéstelepeket, és a kertészkert is megszűnt.
A Terra Product Termelő Szövetkezet vette át helyét, Somogygeszti, Mernye, Polány és Mernyeszentmiklós egyesülésével. A szövetkezet központja Mernyén volt. Az újonnan alakult TSZ dolgozóinak száma 80 főre csökkent. Fő tevékenységi köre a növénytermesztés és az állattenyésztés maradt. Az állattenyésztésen belül a tejhasznosítású szarvasmarhát tartottak. A baromfitenyésztés megszűnése után a majort a szarvasmarhatartásra fejlesztették ki.
A szövetkezet működése alatt a tagok háztáji területtel rendelkeztek. A háztáji gazdálkodás növény és állattenyésztésre terjedt ki. A gazdálkodás keretében sertést, nyulat, lovat és kisebb mértékben szarvasmarhát tartottak. Földjeiken lucernát, kukoricát, búzát és zabot termeltek, az állattartásnak megfelelően. A szövetkezet biztosította az értékesítés lehetőségét is. Megnőtt a sertés illetve a nyúl értékesítése a faluban. 2001-ben megszűnt a termelő szövetkezet.
A szövetkezet biztosította a lakosság megélhetését. A község lakosságának nagy részét a szövetkezet alkalmazta. A felszámolás után a munkanélküliek száma ugrásszerűen megnőtt.
A szövetkezet felbomlása során sokáig üresen ált a major. 2004-ben egy osztrák család vette meg Matild-majort, amit családi gazdaságként működtettek. Szarvasmarhatartással és takarmánynövény termesztéssel foglalkoztak. A munkavégzést többnyire a családtagok látták el, a községből csak 3 főt alkalmaztak. 2006-ban a gazdaság csődbe ment. 2008-tól ismét magánkézbe került a telephely, Somogygeszti Matild majorként működik, jelenleg is szarvasmarha tenyésztéssel foglalkoznak.

Az alkalmazottak létszáma

(Termelő Szövetkezet egykori elnökével készített interjú alapján)

Az alkalmazottak létszáma 1974-től folyamatosan csökkent. Az Új Barázda szövetkezet megszűnése miatt felszámolás alá került a kertészet, a baromfi és sertéstenyésztés is, ezzel egyidejűleg az alkalmazottak létszáma a felére csökkent. A Terra Produckt felbomlásakor 40 alkalmazott maradt állás nélkül. Napjainkban csak 5 helyi alkalmazottat foglalkoztatnak.

4.3. Somogygeszti közigazgatása

1990-ben a szovjet típusú tanácsrendszert az önkormányzati rendszer váltotta fel. A községet az 1990-es választások óta irányítja önálló képviselő-testület, jegyzősége 1993 óta van. 2009.01.01-től Körjegyzőség működik Somogyaszalóval és Magyaregressel. A körjegyzőség központja Somogyaszaló. Somogygesztiben megmaradt a Polgármesteri Hivatal. Ügyfélfogadás hetente kétszer van, szerdán és pénteken. Somogyaszalóban a hét minden napján várják a lakosságot az ügyek intézésére. Somogygesztiben, a Polgármesteri Hivatalban az ügyfélfogadási napokon egy ügyintéző intézi a lakosság ügyeit.
Az önkormányzatok legfontosabb feladata a helyi lakosság mindennapi életfeltételeit biztosító közszolgáltatások megszervezése, valamint a helyi közügyekben a közhatalom gyakorlása. A helyi önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatokat látnak el. A települési önkormányzatot kizárólag a törvény kötelezhet valamilyen feladat ellátására.
Ezek a feladatok a következők:
  • alapfokú oktatás
  • egészségügy és szociális alapellátás
  • közvilágítás
  • helyi közutak fenntartása
  • köztemető fenntartása
  • egészséges ivóvíz biztosítása
  • nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak biztosítása

    A községhez tartozó Jóska-majorban, Alsó- és Felsőberecskán már nem laknak. 2000-ben tíznél kevesebb új ház épült, a nyolc utcában 213 porta van, 17 külföldi - elsősorban holland, 6 önkormányzati, a fennmaradó pedig magánkézben van. A közintézményeket felújították. A hulladékot kéthetente szállítják. Szelektív hulladékgyűjtésre is van mód. Vezetékes ivóvíz 1952. óta van a községben, a lakások 95%-ában megtalálható. Vezetékes gázt használ a lakosság 50%-a, melyet 1993. óta vehetnek igénybe. Az úthálózat 95%-a burkolt. Az autóbusz közlekedés kielégítő. A lakosság élelmiszerellátását egy szövetkezeti bolt és egy vállalkozó biztosítja, utóbbi mozgóboltként is üzemel.
    Az önkormányzat rendszeresen alkalmaz köszhasznú munkásokat a falu környezetének rendben tartása érdekében. A feladatkörükbe tartozik az önkormányzati tulajdonú telkek, elhagyott ingatlanok ápolása, a temető rendben tartása, a falu képének javítása, a falu érdekeit szolgáló feladatok elvégzése. Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat az önkormányzat bérbe adja, az ebből származó jövedelem az Önkormányzat bevételét képezi. Az Önkormányzat tulajdonában álló erdőkből kivágják a fát a község lakosságának részére, melyet folyamatosan újra telepítenek. Az ebből eredő bevétel szintén az önkormányzaté. Az önkormányzat feladata az infrastruktúra teljes kiépítése. A közutak burkolása és megóvása, mely a helyi vállalkozók jóvoltából megvalósítható.A községben népjóléti és gyermekjóléti szolgáltatásokat is igénybe lehet venni. A községben hetente egyszer van hivatalban a gyermekvédelmi és népjóléti szolgálat. Valamint szociális munkást is alkalmaz az önkormányzat az idősek gondozására. Háziorvos hetente kétszer rendel Somogygesztiben. Gyermekorvos havonta egyszer rendel a községben. Körzeti fogorvos Mernyén van.
    Az iskolai konyha megszűnése után Toponárról szállítják az ételt a szociális étkeztetés céljára, az iskolás és óvodás gyermekeknek pedig mernyei konyháról hozzák az ételt minden nap. A községben Falugondnoki Szolgálat is van, szeptemberben megkapta a falu a falugondnoki buszt is, mellyel a község ügyeit intézik.

    4.3.1. Az óvoda és az általános iskola jelenlegi helyzete

    Az iskola és az óvoda ma összevont épületben van. Valaha nem jelentett gondot a gyermeklétszám, mert minden gyermek helyben tanult. Azonban most az igazgatónak évről-évre meg kell küzdenie minden egyes gyermekért. A szülők mind az óvodás, mind az iskoláskorú gyermekeiket más községek intézményeibe járatják, más-más indokkal. Általában a munkahelyükhöz közelebb eső intézményeket választják. Vannak olyan szülők, akik azért viszik gyermekeiket más iskolába, mert színvonalasabb képzésben szeretnék gyermekeiket részesíteni. Évente ingadozik a gyermekek létszáma. Hátránya egy ilyen kis intézménynek az elszigeteltség. A községhez azok kötődnek igazán, akik itt jártak iskolába és óvodába.
    Napjainkban nem éri meg a községben óvodát és iskolát üzemeltetni. Az iskola kihasználtsága nem megfelelő, de az ilyen kis intézményeknek van előnye is, mégpedig az, hogy családias légkört biztosít, nem kell korán reggel és délután utaznia a gyermekeknek, szülőhelyükön tanulhatnak, és a későbbiekben is ragaszkodnak a falujukhoz. Előnyt jelent továbbá az is, hogy az osztályokban az összevonás ellenére is kicsi a létszám. Az óvodával összevont intézménybe évente 18 óvodás és 23 iskolás korú gyermek iratkozik be. Az intézmény két összevont osztályában három pedagógus tanít, és foglalkoztatnak két óvodapedagógust és egy dadát is.
    A község lakóinak többségére a nyolc általános iskolai végzettség a jellemző, általában nehéz fizikai munkával biztosítják megélhetésüket. Többen rendelkeznek érettségivel és szakmával. A tanulás iránti motiváció megnövekedett. Sokan tanulnak idősebb koruk ellenére. Az emberek belátják az érettségi és a tanulás fontosságát a mindennapi élethez és a kedvezőbb munkavállalási feltételek miatt. Diplomával, főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezők aránya rendkívül alacsony. A községben ketten járnak felsőoktatási intézménybe.


    4.4. A községben megfigyelhető demográfiai folyamatok

    Hazánk aprófalvaira két ellentétes irányú népességmozgás vált meghatározóvá. A vidékről városba és a városból vidékre költözés folyamatai figyelhetők meg. A munkaképes lakosság városba költözése az urbanizáció, a modernizáció és az iparosodás természetszerű velejárója. A vidékre költözést egy új szemléletmód, a természet közelisége váltja ki. A második világháború után a szovjet típusú egypártrendszer faluromboló politikája - a nagyarányú iparosítás, valamint az erőszakos téeszesítés révén - elszívta, illetve elüldözte a korábbi lakhelyéről a falusi társadalom jelentős részét. Így az amúgy is jóval fejletlenebb infrastruktúra hiányos fejlesztése tovább fokozta hazánk kistelepüléseinek hátrányos helyzetét. (Kovács 1993).
    A kialakult munkanélküliségi helyzet miatt az aprófalvak munkaképes lakosai elköltöznek a jobb megélhetés reményében. Az idősebb korosztályra jellemző az erős kötődés szülőfalujukhoz. Somogygesztiben jól megfigyelhető ez a folyamat. Az itt élő idősebb korúak ragaszkodnak gyökereikhez. A fiatal korosztályra nem ez a mentalitás a jellemző. Ők nem szeretnék a falura alapozni a jövőjüket. Az itt élő fiatalok nagy része elhagyja szülőfaluját. Azok, akik nem ezt teszik, csak az erős kötődés miatt maradnak, ami községhez és a gyermekkorukhoz fűzi őket. Sajnos a lehetőségek hiánya miatt egyre többen kényszerülnek elhagyni a falut. Az elköltöző fiatalok többsége rendszeresen látogatja a faluban élő szüleit. Segítik őket anyagiakban és a ház körüli munkákban is. Elköltöznek a faluból, de elszakadni nem tudnak és nem is akarnak teljesen.
    Az 1990-es évektől két új migrációs jelenség figyelhető meg Somogygesztiben. A külföldi lakosság betelepülése és a külföldi munkavállalás. A betelepülők elsősorban németek, osztrákok, az utóbbi időben megjelentek a hollandok és a belgák is. Ez a jelenség kezdetben a Balaton környékére összpontosult, az utóbbi években viszont elérte az aprófalvakat is. Somogygesztiben is évről-évre nő a külföldiek ingatlan-vásárlása. Ők elsősorban nyaralás céljából vásárolnak ingatlanokat, de akadnak olyanok is, akik itt akarnak letelepedni. Vannak vállalkozó szellemű külföldiek, akik turisztikai befektetés céljából vásárolnak ingatlanokat. A legismertebb külföldi tulajdonban álló ingatlan a Jankovich-Bésán kastély, amit egy Ausztráliában élő, egykor magyar származású férfi vásárolt meg. Ma a Gesztenye Kastélyhotel Somogygeszti idegenforgalmi látnivalója.
    A községben a külföldre vándorlás folyamata már az 1990-es években kezdődött, de az elmúlt 2-3 évben felgyorsult. A kivándorlók nem letelepedés céljából mennek külföldre - kizárólag munkakeresés céljából. A rossz gazdasági és munkanélküliségi helyzet miatt az emberek csoportosan és egyénileg kényszerülnek munkát vállalni külföldön. Nagyon sok aktív korú keres munkát az országhatáron kívül. Közülük néhányan sikerrel jártak és találtak maguknak megfelelő munkát. Évente többször járnak haza hosszabb-rövidebb időre. Általában Európai országokban vállalnak munkát (Hollandia, Németország, Anglia, Skócia, Olaszország). Külföldön a munkabérük a kint megfelelő minimálbér, de mégis jobban megélnek a keresetükből, mint a hazánkban maradt munkavállalók. A külföldön munkavállalók elmondásai alapján nem szívesen hagyják el az országot és családjaikat, de a megélhetés miatt kényszerülnek a külföldi munkavállalásra.
    Somogygesztiben a legáltalánosabb munkavállalási forma az ingázás, mely a várostól való távolság miatt alakult ki. Az autóbusz közlekedés a faluban kielégítő, így a lakosság nagy része autóbusszal közlekedik, illetve saját gépkocsijával. A lakosság többsége Kaposváron és környékén dolgozik. Az ingázás viszont megnehezíti a munkavállalók esélyeit. Nagyon sok álláskeresőt utasítanak el azzal az indokkal, hogy nem térítik meg az utazás költségeit, vagy csak egy részét vállalják fel a munkaadók. Az álláskeresők többnyire az utazás költségeit is saját maguk állják. A munkaadók a helyben lakókat részesítik előnyben. Tovább nehezíti a munkavállalás körülményeit Somogygeszti földrajzi és domborzati elhelyezkedése. Ennek télen látják hátrányát az emberek, a télen leesett csapadék nagy gondot jelent a közlekedés szempontjából. Somogygeszti zsáktelepülés, csak egy út vezet ki a faluból, egy meredek domboldal, ami télen nehezen járható.


    4.4.1. A roma kisebbség helyzete Somogygesztiben

    A faluban a legnagyobb etnikai kisebbséget a romák alkotják. Somogygeszti lakóinak száma 517 fő. Ebből a kisebbség aránya eléri a 32%-ot. A romák kezdetben Somogygeszti területéhez tartozó, de mégis a belterületi résztől távol eső Berda pusztán éltek. A helyi lakossággal nem keveredtek. Sajátos szokásaik és törvényeik voltak. Hitviláguk meglehetősen különbözött a helyi nem roma lakosságétól. A II. világháború után betelepítették őket a cigánytelepről a faluba. A roma családszerkezet nagymértékben különbözik a nem roma családokétól. A legtöbb roma családban sok a gyerek, az édesanyák nagyon fiatalok. A családfő általában munkanélküli, az anya gyesen, gyeden van. Rossz az anyagi és szociális helyzetük. Megfigyelhetünk többgenerációs családokat is, például: szülők, nagyszülők, gyermekek és a már felnőtt gyermekek gyermekei is egy háztartáshoz tartozhatnak. A havi jövedelmük támogatásokból és egyéb juttatásokból tevődik össze.
    A faluban nincsenek előítéletek a roma családokkal szemben. Az önkormányzat különösen nagy gondot fordít a romák segítésére, oktatására és támogatására. A romák gyermekeiket iskolába járatják, és megpróbálják képezni magukat. Sok roma család nem követi a régi hagyományokat, végérvényesen elhagyják szokásaikat, nem beszélik a roma nyelvet. Gyermekeikkel sem ismertetik meg a régi tradícióikat. Ezeknek a családoknak az összetétele teljesen másképp alakul. Munkaviszonnyal és önálló keresettel rendelkeznek. Életvitelük azonos a nem roma családokéval.


    4.5. Somogygeszti foglalkoztatási helyzete

    A község lakosságának a megélhetését a múltban a mezőgazdaság biztosította. Az 1900-as évek elején, a földesúr birtokain dolgoztak a mezőgazdasági munkások. A birtokviszonyok átalakulásával és a reformok következtében kialakultak a kisebb családi gazdaságok, a megélhetést továbbra is a mezőgazdaság jelentette.
    A Termelő Szövetkezetek kialakulásával a mezőgazdasági foglalkoztatottak száma emelkedett. Somogygeszti a szövetkezetek működése alatt az aranykorát élte. A szövetkezet a lakosság nagy részének megélhetését biztosította. Ebben az időszakban a munkanélküliek száma kismértékű volt. A szövetkezet felbomlása után évről-évre nőtt a munkanélküliek száma. Az elmúlt években a mezőgazdaság nagy változásokon esett át.
    Már nem a földművelésben és az állatok tartásában mérték a társadalmi jólétet. Az emberek többsége a mezőgazdasági termelést már csak a kertekben folytatja.
    A lakosság létszáma 517, munkavállalói korú 349, ebből 194 fő gazdaságilag aktív.

    Munkanélküliek száma Gesztiben, kor és iskolai végzetség alapján 2009-ben
  • 25 év alatti .................................... 36 fő
  • 50 éves és idősebb ......................15 fő
  • Pályakezdő ...................................20 fő
  • Legfeljebb 8 általános ................... 9 fő
    Forrás Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

    Helyi vállalkozások
  • Szövetkezeti bolt
  • Vegyesbolt és mozgóbolt
  • Somogygeszti Presszó
  • Gesztenye Kastélyhotel
  • Hóka bt. és a hozzá tartozó panzió
  • Somogygeszti Matild-major
  • Mezőgazdasági vállalkozók

    A működő vállalkozások nem tudnak elegendő munkahelyet biztosítani a helyi lakók számára. A vállalkozók többsége egyéni vállalkozó vagy magángazdálkodó. Valamennyien a kereskedelemben vagy a szolgáltatásban tevékenykednek. A kárpótlás után magánkézbe került földeket többnyire bérbe adják, néhány magángazdálkodó műveli csak azokat. Ők elsősorban kukoricát, búzát, árpát, zabot, napraforgót, takarmánynövényeket és szőlőt termelnek saját célra. Idényjellegű munkát tudnak biztosítani a helybéliek számára.
    A szövetkezeti bolt csak egy embert alkalmaz. A községben működő vegyes boltot a tulajdonosa üzemelteti és az alkalmazott is ő. Az italbolt tulajdonosa helyi munkaerőt, általában 2-3 embert foglalkoztat. A Gesztenye Kastélyhotel személyzete általában 10-12 főt számlál, ebből 5-7 fő helybeli lakos. Szezonális munkák során több helyi munkaerőt alkalmaz. A Hóka bt. Csór Zoltán polgármester tulajdonában áll, lovas iskolát és panziót is üzemeltet, csak helyi munkaerőt alkalmaz.
    A lakosság többsége Kaposváron és környékén dolgozik. A munkanélküliek száma évről évre növekszik. Ez az alacsony iskolázottság és a helyi munkahelyhiány következménye. Továbbá a várostól való távolság is befolyásolja az életkörülmények romlását. Akadnak olyanok, akik külföldön vagy az országon belül a nagyobb városokban vállalnak munkát a jobb megélhetés reményében. Akik itt maradnak, közszolgálati munkát kaphatnak az önkormányzatnál, vagy a helyi hotelben, tehenészetnél, illetve a környező falvakban próbálnak munkát keresni. A szomszédos falvakban is munkahelyhiány van. Szezonális munkákat tudnak vállalni a munkavállalók. A megoldást az Alsóbogáti műút megépítésétől várja a falu, mely összeköttetést teremthetne a Kaposvár-Fonyód útvonallal. Ezen felül a kedvező munkahelyteremtési lehetőségek miatt meg kell szüntetni a falu zsák jellegét. Az Alsóbogáti összekötő út megépítése lerövidítené a Balatonhoz vezető utat, amely idegenforgalmi és gazdasági fellendülést eredményezhetne. A község idegenforgalmi jelentősége megnőne, esetleg több befektető venné figyelembe a falu adta lehetőségeket.


    4.6. Történelmi emléképületek

    4.6.1. Jankovich-Bésan kastély


    A klasszicista stílusú Jankovics-Bésán kastély 1823-ban épült. A kezdetben kúria jellegű épület az 1926-27-es években nyerte el jelenlegi formáját. 1945 után a kastély több célt is szolgált. A kert és az épület természetvédelmi területté van nyilvánítva, a nemzetörökség része. 1993-ban egy ausztrál-magyar család vásárolta meg a magyar államtól, azzal a szándékkal, hogy a szükséges felújítási munkálatok elvégzése után a 7 hektáros parkban álló kastélyt szállodaként üzemeltessék, melyre 2002 májusában került sor.


    A klasszicista stílusban épült három csillagos szálloda három szinten összesen 25 kényelmes szobával várja kedves vendégeit. Minden szobához tartozik televízió, telefon, mini bár és fürdőszoba. A lakosztály a kastély történetéhez hű antik bútorokkal van berendezve.


    4.6.2. Halmos Imre kastélya

    A második kastélyt Halmos Imre 1900-ban építtette. A művelődési ház áll ma az épület helyén. A Halmos kastélyról nincs feljegyzés az irattárakban, történetéről csak a helybéli idősebb korúak beszámolóiból tudhatunk meg valamit.
    A kastély mérete és a hozzá tartozó területe lényegesebben nagyobb, mint a Jankovich-Bésán kastélyé. Kertészkert, csónakázó tó, lovarda tartozott a kastély külterületéhez. A tetején úszómedence volt. Bombatalálat miatt elbontották.


    5. Összefoglalás

    Somogygeszti társadalomtörténetének elemzését két szakaszra osztottam. A kutatásom a legfontosabb a hűbéri és a kapitalizmus korabeli társadalmi rétegek bemutatásával kezdtem. A vizsgálatom a mezőgazdaság, ezen belül a birtokstruktúra átalakulása és hatása a társadalomszerkezetre, a növény és állattenyésztés jelentősége, a termelőszövetkezet megalakulása és működésére, illetve a mezőgazdasági foglalkozottak arányára terjedt.
    A kutatásom során a község jelenlegi közigazgatási, ezen belül a közoktatási helyzetét mutattam be. Továbbá elemeztem a demográfiai folyamatokat, az etnikai kisebbség helyzetét és a jelen foglalkoztatási helyzetét.
    A társadalom szerkezete az elmúlt évszázadban jelentős változáson ment keresztül. A falu lakosai mezőgazdaságból éltek. A földtulajdon és az állatok tulajdonlása jelentette a megélhetést. A legnagyobb átalakulás a mezőgazdaságot érintette. Ezen a téren fontos volt az 1945-ös földreform. Ennek következtében a faluban megnőtt a kisgazdaságok száma. A termelőszövetkezetek kialakulásával a mezőgazdaság a községben az aranykorát élte. Az állattenyésztő telep és a kertészet jól működött. A foglalkoztatás a községben emelkedett. A TSZ támogatta a háztáji gazdálkodást. 1974-től a foglalkoztatottak száma lecsökkent. Megszűnt a kertészet és a baromfitenyésztés. 2001-ben felbomlott a helyi TSZ.
    A községben sokáig a mezőgazdaság jelentette az érvényesülés és a megélhetés alapját, mára ez teljesen megváltozott. Csak néhány magángazda és a lakosság kis része él mezőgazdaságból.
    Somogygeszti közigazgatási rendszere az elmúlt pár évben nagy változáson ment keresztül. A faluban 2009.01.01-től körjegyzőség alakult Somogyaszalóval és Magyaregressel. A körjegyzőség központja Somogyaszaló. Somogygesztiben megmaradt a Polgármesteri Hivatal, de ügyfélfogadás hetente kétszer van. A közoktatási intézmények fenntartása veszélybe került. Az iskola és az óvoda ma összevont épületben van. Az intézmények kihasználtsága nem megfelelő.
    A községben az elmúlt évek folyamán több ellentétes irányú demográfiai folyamat figyelhető meg. A vidékről városba költözés és a városból vidékre költözés folyamata. A kialakult munkanélküliségi helyzet miatt a munkaképes korú lakosság városba költözését figyelhetjük meg. Az 1990-es évektől új migrációs jelenség figyelhető meg Somogygesztiben. A külföldi lakosság betelepülése és a külföldi munkavállalás. A betelepülők elsősorban nyaralás céljából vásárolnak ingatlanokat hazánkban, de akadnak olyanok is, akik vállalkozások alapítása céljára tartják fent ingatlanaikat. Németek, osztrákok, az utóbbi időben megjelentek a hollandok és a belgák is. A legismertebb külföldi tulajdonban álló ingatlan a Jankovich-Bésán kastély, amit egy Ausztráliában élő, egykor magyar származású férfi vásárolt meg. Ma a Gesztenye Kastélyhotel Somogygeszti idegenforgalmi látnivalója.
    A községben a külföldre vándorlás folyamata már az 1990-es években kezdődött, de az elmúlt 2-3 évben tovább növekedett. A kivándorlók nem letelepedés céljából mennek külföldre, hanem a rossz gazdasági és munkanélküliségi helyzet miatt kényszerülnek külföldön munkát vállalni.
    A község demográfiai változásainak elemzése során külön meg kell vizsgálni az itt élő legnagyobb számú kisebbségi csoportot is. A faluban a legnagyobb etnikai kisebbséget a romák csoportja alkotja. Somogygeszti lakóinak száma 517 fő, ebből a kisebbség aránya eléri a 32%-ot. A romák kezdetben Somogygeszti területéhez tartozó, de mégis a lakosságtól visszavonulva Berda pusztán éltek. A helyi lakossággal nem keveredtek. Teljesen elkülönülten éltek. A II. világháború után betelepítették őket a cigánytelepről a faluba. A családszerkezetük nagymértékben különbözik a nem roma családokétól. Rossz az anyagi és szociális helyzetük. A faluban nincsenek előítéletek a roma családokkal szemben. Sok roma család nem követi a régi hagyományokat. Ezeknek a családoknak az összetétele teljesen másképp alakul. Munkaviszonnyal és önálló keresettel rendelkeznek. Életvitelük azonos a nem roma családokéval.
    Ma a lakosság létszáma 517, munkavállalói korú 349, ebből 194 fő gazdaságilag aktív. A működő vállalkozások nem tudnak elegendő munkahelyet biztosítani a helyi lakók számára. A vállalkozók többsége egyéni vállalkozó vagy magángazdálkodó. Többnyire a kereskedelemben vagy a szolgáltatásban tevékenykednek. A segélyezésre szorulók száma évről évre növekszik. Ez az alacsony iskolázottság és a helyi munkahelyhiány következménye. Továbbá a várostól való távolság is befolyásolja az életkörülmények romlását. A szomszédos falvakban is munkahelyhiány van.


    6. Következtetések és ajánlások

    6.1. SWOT analízis


  • Erősségek Gyengeségek
    A Balatontól 37 km-re, Kaposvártól 25 km-re helyezkedik el A község zsák település, az utak általános állapota rossz
    Somogygeszti rendelkezik egy három csillagos kastélyszállóval, a területhez tartozó 3 hektáros parkot természetvédelmi területté nyilvánították Finanszírozási problémák, marketig szemlélet hiánya
    A faluban a munkaerő rendelkezésre áll Kevés a helyi munkalehetőség
    Lehetőségek Veszélyek
    A település zsák jellegének megszűntetése Szűkös pénzügyi források miatt nem épül meg a bekötőút
    Vállalkozások létrehozása A munkahelyek alacsony száma miatt a fiatal korosztály elvándorol
    A közoktatási intézmények további működtetése A közoktatási intézmények fenntartását nem lehet tovább finanszírozni


    Úgy gondolom a település fejlődése és az életszínvonal javulása érdekében a megoldást a faluban vállalkozások létesítése jelentené. Az új vállalkozások alakulásával javulna a község foglalkoztatási helyzete.
    Továbbá kezdeményezném a Somogygeszti-Alsóbogát, Somogygeszti-Polány bekötőút burkolását. Az úthálózat kiépítése megszünteti a település zsák jellegét. Egyszerűbb lenne a megközelíthetőség. Idegenforgalmi szempontból is kedvezően hatna az utak burkolása, mert az átmenő forgalom miatt több látogatót vonzana a falu. Gazdasági tekintetben is célravezető hatást gyakorolna a falura. A gazdálkodók szívesebben jönnének, a kedvező természeti adottságai mellett a megközelítés sem jelentene gondot a továbbiakban. Az utak kiépítése átmeneti munkahelyet biztosítana a község lakossága számára. A kereskedők áramlásával több munkahely létesülne Gesztiben. A gazdaságok továbbfejlesztése ismételt munkahelyteremtési lehetőséget biztosítana a meglévő erőforrások maximális kihasználása mellett. Fontosnak tartom az általános iskola és az óvoda intézményeinek további működését és fejlesztését. A hagyományok megőrzését és a helyi munkaerő előnyben részesítését.
    A községben a munkanélküliek magas száma a községre jellemző alacsony iskolai végzetség következménye. Ezért kiemelkedően fontos az iskola működésének további megtartása. Ösztönözni kell a szülőket, hogy gyermekeiket a falu közoktatási intézményeibe járassák. Az iskolában és az óvodában elengedhetetlen feltétel az oktatás magas színvonala.


    7. Irodalomjegyzék

    Alsódunántúl mezőgazdasága. 1-3. köt. Összeáll. Kiss Elemér. Kaposvár: Kultúra Ny. 1935. (630/A47; Somogyi gyűjt.)

    Csányi Ferenc: Adatok a pribéri és vuchini Jankovich-család történetéhez. Öreglak: 1894? (920/C40; Kézikönyvtár)

    Dél-dunántúli régió. Somogy megye kézikönyve. Szerk. Bunovácz Dezső. Budapest: CEBA, 2004. (908.4/D43; Gyermek kézikönyvtár, Somogyi gyűjt.)

    Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, melyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leíratik. 2. köt. Budapest: ÁKV, [1985]. (914/F46; Kölcs. Hely tört. Kézikönyvtár)

    Hajdó Lászlóné - Takács Éva: A Kaposvári járás községtörténeti lexikona. Kaposvár: S. M. Levélt: SOPI, 1984. (943.9/H12;' Köles. Kézikönyvtár, Somogyi gyűjt.)

    Leidecker Jenő: A Somogy megyei községi és körjegyzőségek megalakulásának története. Kaposvár: Kézirat, [1961]. (350/L45; Somogyi gyűjt.)

    Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben. Budapest: KSH, 1936. (310/M16; Kézikönyvtár, raktár)

    Magyarország mezőgazdaságának főbb üzemi adatai az 1935. évben. Budapest: KSH, 1938. (310/M16; Kézikönyvtár, raktár)

    Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára. Kaposvár: S. M. Levéltár, 2001. (914/P59; Kölcs. Somogyi gyűjt.)

    Somogy megye kézikönyve. Főszerk. Izményi Éva, Nagy Jenő, Troszt Tibor. Hatvan: CEBA, (908.4/M16; Kézikönyvtár, Somogyi gyűjt.)

    Somogy vármegye kislexikonja. Összeáll. Sipos György. Kaposvár: Új-Somogy-ny. 1937. (943.9/576; Kézikönyvtár, Somogyi gyűjt.)

    Varga Gyula: Somogy megye alsó- és középfokú oktatási intézményeinek krónikája, 1777-1987. 3. köt. Kézirat. Kaposvár, 1996. p. 197-198. (373/V38; Somogyi gyűjt.)

    1993. A mezőgazdaság átalakulásának kérdőjelei. In Kovács Teréz (szerk.): Kiút a válságból. II. Falukonferencia. Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja. 36-44

    1995. Agrárpolitika-vidékpolitika. In Kovács Teréz (szerk.): A mezőgazdaságtól a vidékfejlesztésig. III. Falukonferencia. Pécs: MTA Regionális Kutatások Központja. 24-35

    Tomka Géza: Geszti plébánia története, Vesztprémi Hírlap XIII. évfolyam 19-23 szám, 1905 április 30.-június 4.

    Somogy Megye Helységneveinek Rendszere

    Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere. Kaposvár: S. M. Levéltár, 1984. (800.1/V49 Kézikönyvtár, Somogyi gyűjt.)

    Kovács Teréz: Egyéni gazdálkodás és területi különbségei MTA Doktori értékelés. 2006

    Dél- dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Kaposvári Kirendeltség és Szolgáltató Központ

    Somogy megye földrajzi nevei. Szerk. Papp László, Végh József. Budapest: Akad. K. 1974. (800.1/573; Kölcs. Kézikönyvtár, Somogyi gyűjt.)